Szent Anna-tó [N 46° 07.625' E 25° 53.429']

A Hargita ékszertava

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava.

A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 945 méter tengerszint feletti magasságban. A tónak nincs forrása, csupán a a csapadék táplálja. Legutóbbi mérések szerint 7,2m a mélysége!

Vize még mindig a desztillált víz tisztaságával vetekedik, így egy literben mindössze 0,002 gramm oldott ásványisó-mennyiséget találhatunk. Csökkent ásványisó-tartalma miatt élővilága szegényes. A kráterperem oldalait ősszel nyolc fafaj leveleinek színpompája teszi festőivé.

E vidék nem csak a legendák, pogánykori táltosok, tündérek hazája, hanem a keresztény székelység egyik csodatevő szent helye is. A környék bányásznépe Szent Annát tisztelte, mint a vidék védőszentjét. Évszázadok óta hagyományos búcsújáróhely, első írásos említése 1349-ből való. Kőkápolnát 1764-ben állítotak, mely azóta többször át lett építve.

Aki még nem látta a Hargita ékszertavát holdfényes nyári estén a fölötte lebegő ködfoszlányokkal, az még nem tudja mi a varázslat.

Kapcsolódó anyagok

Mohos-láp - Tundrai táj a kráteren

Forrás

Hargita Képes Megyeatlasz, Topo Service 2005
Mészáros László: Erdély természeti kincsei Officina '96 Kiadó