Csíkrákos [N 46° 27.384' E 25° 46.911']

Ahol egy táltos őrzi a templomot

Csíkrákos a Rákos-patak és az Olt mentén, a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik. A hagyomány szerint az ősidőkben a székelyek ezen a területen pogány szertartásokat tartottak.

A falu az 1332. évi pápai tizedjegyzékben Rakus néven fordul elő, Szent György tiszteletére szentelt templomát 1433-ban említik először. 1569-ben már Rákosfalva formában fordul elő.
Csíkrákos ma már egy községet alkot Göröcsfalvával és Vacsárcsival.

A község feletti magaslaton, a göröcsfalvi területen áll a középkori eredetű templom. A templom legrégebbi része a XI. század második felében terméskövekből épített két méter vastag, lőrésekkel ellátott erődítmény jellegű torony. A torony azért épülhetett ilyen vastag falakkal, mert eredeti hivatása nem templomtorony, hanem védőbástya volt, alsó rései az íjjal való védekezést is lehetővé tették. Oldalain festett, négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozat látható, melyben állatok, emberek, égitestek tarkállanak.

A XI. századi torony mellé a XIII. században épült a templom, melynek jegyeit a főbejárat és a keresztelőkút őrzi. Ezeken a román stílusú templom hajóját bezáró falakon freskók találhatók, melyeket az 1507-ben épített diadalívekkel megcsonkítottak. Ugyanis ekkor a templomot megnagyobbították a mai szentély hozzáadásával. A szentélyt egykor címerpajzsok díszítették, ma már csak a Hunyadiak hollós címere és a Hont-Pázmány nemzetségé kivehető. A boltozat középső zárókövén címerpajzsba foglalva a Nap és a Hold látható. A templom koronázópárkánya alatt Zabya Péter nevét megörökítő felirat olvasható, mely szintén 1507-ből származik. A 30 méter magas tornyon látható figurális rajzokról a legújabb kutatás megállapítja, hogy Zabya Péter csak restaurálta azokat, egyes jegyeket pedig újrarajzolt a keresztény felfogás ízlése szerint. A rajzok nagy része a pogány kori természetkultusz, termékenységi jegyek emlékeire emlékeztetnek. A templomot a XV. Században erődítik, 1758-ban barokk stílusban átépítették, és kereszthajóval is bővítik. Ekkor magasították a tornyát is, ráépítve a ma is használatos, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangházat. A déli, árkádos folyosó is ekkor épült. A templomtól délkeletre kápolnaszerű épület áll, melynek rendeltetése bizonytalan, lehet, hogy a román kori templom szentélyének maradványa. Ezen és még sok más kérdés tisztázását alapos régészeti kutatás oldhatná meg, melyet mindeddig a templomban és körülötte nem végeztek.

Csíkrákos rövid ideig Mária-kegyhely volt, egy nagyhírű és csodatételeiben a somlyói Mária-szoborral vetélkedő Mária-szobor volt a templomban, amelyet Székely Mózes reformációt terjesztő katonái 1602-ben tűzre vetettek.

Kapcsolódó anyagok

Csíksomlyó - "Napasszony" legendája Csíkban

Forrás

Hargita Képes Megyeatlasz, Topo Service 2005
Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok, Budapest, 1995
Sisa Béla: Táltos a templomtornyon, Nyíregyháza, 1995
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Kolozsvár, 1996